KÖZLEMÉNY, ÁLLÁSFOGLALÁS!

Tartalom felhasználási irányelvek

Tartalom felhasználási irányelvek:

A jelen internetes felületen található, külön nem jelölt képek saját szerzői, az illusztrációk pedig saját szellemi tulajdont képeznek!

A tartalom felhasználása más felületeken csak és kizárólag a fejlécben szereplő címen keresztüli kapcsolat felvétellel, vagy a jelen oldal forrás megjelölésével engedélyezett!

Az oldalon szereplő mások általi hozzászólásokért és szabad véleményformálásokért személyes felelősséget nem vállalok!

Köszönöm mindenki megértését.

2013. június 26., szerda

Mennyit vett el és mennyit adott a második Orbán Kormány?

Az "elmúltháromév" két szakaszra bontható. A 2011 végéig tartó periódusban voltak jól körülhatárolható társadalmi csoportok, illetve vállalkozói rétegek, amelyeket helyzetbe hozott a kormány, míg mások a kárvallottjai voltak a beavatkozásnak. Az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a végtörlesztéssel a jómódúak, a sokat keresők, illetve azok jártak igazán jól, akiknek volt elég nagy megtakarításuk, hogy nyomott árfolyamon visszafizessék a devizahitelüket. A családi adókedvezmény nem ennyire egyértelműen ennek a rétegnek szólt, de azok tudják igazán kihasználni, akik sokat keresnek, és van legalább három gyerekük.
A cégek között is volt, amelyiknek jobban kedvezett a kabinet. A társasági adó csökkentésével főként a kis- és középvállalatok jártak jól, ott túlnyomó többségben vannak a magyar tulajdonban levő cégek.
Négy terület - ahol főként a multik dominálnak - azonban a finanszírozó szerepébe kényszerült. A kiskereskedelmi, az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektorra kivetett különadók az ezeken a területeken működő vállalatoktól pénzt vontak el, hogy az a költségvetésen keresztül másokhoz (kkv-khoz, az átlagbérnél többet kereső munkavállalókhoz, gyereket nevelő dolgozókhoz) kerüljön.
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államhoz kerülése arra volt jó, hogy az összességében nagy adókiengedést fedezze. 

Egy nagy váltás
2012 elejével azonban váltás történt a gazdaságpolitikában. A megelőző másfél év lépései - egy nehéz európai helyzetben - nem tudták felpörgetni a gazdaságot, nem termelték ki az adócsökkentés árát. Ezért a kormány intézkedéseiben 2012-től inkább az a közös vonás, hogy bár a négy, extraadóval sújtott szektor terhelését fenntartotta a kabinet, mégis kénytelen volt a teljes lakosságon és a cégeken szétteríteni az újabb és újabb adónöveléseket. (A tranzakciós adó bevezetése és növelése bár közvetlenül a pénzügyi szektort sújtja, a szektor a terhet mégis szinte teljes mértékben áthárítja az emberekre, vállalkozásokra. Az e-útdíj is előbb-utóbb lecsapódik az élelmiszerek drágulásában.)
Egy nagyobb adókiengedő és két, inkább kedélyjavítónak mondható intézkedést azért így is bevezettek. A munkahelyvédelmi akcióterv abban segített, hogy ne veszítsék el munkahelyüket az alacsony képzettségűek, illetve hogy munkához jussanak a többi, hátrányos helyzetű munkaerő-piaci réteg (gyereket vállaló nők, 55 év felettiek, tartósan munkanélküliek) tagjai.
Az infláció felett emelt öregségi nyugdíjjal a több mint kétmillió ilyen ellátást kapó embert célozták meg. A rezsicsökkentés viszont viszonylag kevés pénzbe kerül az államnak (csak a lenyomott ár miatt kieső áfa és társasági adó hiányzik a költségvetésből), ahhoz képest, hogy politikailag mekkora hasznot hoz - az intézkedés az energiaszolgáltatóknak fáj a legjobban.


(forrás:  http://www.origo.hu)

Nincsenek megjegyzések: