KÖZLEMÉNY, ÁLLÁSFOGLALÁS!
KÖZLEMÉNY, ÁLLÁSFOGLALÁS!
Jelen oldalamon és más oldalaimon található politikai aktivitásommal kapcsolatos közlendőim!
(katt ide a linkre!)
Tartalom felhasználási irányelvek
Tartalom felhasználási irányelvek:
A jelen internetes felületen található, külön nem jelölt képek saját szerzői, az illusztrációk pedig saját szellemi tulajdont képeznek!
A tartalom felhasználása más felületeken csak és kizárólag a fejlécben szereplő címen keresztüli kapcsolat felvétellel, vagy a jelen oldal forrás megjelölésével engedélyezett!
Az oldalon szereplő mások általi hozzászólásokért és szabad véleményformálásokért személyes felelősséget nem vállalok!
Köszönöm mindenki megértését.
2013. augusztus 20., kedd
A Magyar Állam alapítására emlékezünk ma
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra,
mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra
emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté
avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként
élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban,
valamint Namurben és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes
egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa
akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának
évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István
ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s
így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia
(1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt
nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe,
majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől
körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen
találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe
iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt
veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus
kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése
során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben
készítették - ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.)
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták
meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam
szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely
országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét,
majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti
nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a
középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti
célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország
visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig
nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még
1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával
együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A
Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre,
és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent
Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma
miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné
süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási
ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először
az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány
hatályba lépését mint új - szocialista - államalapítást, 1949.
augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az
alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű
rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989
óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István
ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad
választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti
ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István
napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.
(http://ujszo.com)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése