Nemzeti kampány?

Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem már unalmasnak tünhet a Kormány nagyfokú kommunikációja, ami a Magyarország Jobban Teljesít címen vált ismeretté! Úton útfélen ez van: Óriásplakátokon, TV reklámokban, internetes felületeken kis ablakokban, nyomtatott sajtóban, a pódiumokon, melyeken nyilatkoznak a tisztelt kormánypárti honatyák és honanyák. 
Feltehetnék a kérdést magunkban, hogy vajon mennyibe kerül ez az adófizetőknek?

A kormány és a hatalom csak önmagát szereti, legalább is így érezhetjük többen is!
 
Ma hazánkban sok ezer munkahely hiányzik, ez Kaposvár városára, Somogy térségére is igaz!
Ma az ismert számsorok alapján országunkban 4 millióan élnek a létminimum alatt, ebből 1,5 millióan mély-szegénységben vannak. 
380 ezer gyermek él nehéz körülmények között, 150 ezren alultápláltak, 40 ezer gyermek pedig éhezik.
Lehet, hogy ezen embereken lehetne segíteni egy picit, ha a kormány nem költene ennyit stabilitásának megtartásáért  a nem igaz mondásra, a féligazságok emberekbe történő belesulykolására.

Igazat mond-e, állít-e magáról a kormány, tényleg Jobban Teljesít Magyarország?
Mi lehet az igaz ebből?

Nézzük akkor most meg a plakátokon szereplő három állítást.

Első állítás: Rezsicsökkentés=20% 
Idén csökken 20 százalékkal az áram, a gáz és a távhő ára.
Ez az állítás csak részben igaz.
Miért?
Mert csak a lakossági fogyasztók rezsije lett picivel kevesebb. A kormányzat rezsicsökkentő intézkedéseinek jelentős részét is a szabadpiacon vásárló vállalkozók fizetik meg például a rendszerhasználati díjak emelkedésével. Ezen vállalkozások között jelentős számban vannak jelen a kis és közepes vállalkozások, ismertebb nevükön a KKV szektor.

Második állítás: IMF-Tartózás=0 Ft 

Magyarország IMF-tartozása 0 forint.
Így lehet?
Ez igaz a kormány valóban visszafizette az IMF-tartozást. Ezután ugyanakkor az államot a piacról kell finanszírozni, ami drágább, mint az IMF-hitel, igaz, a piaci hitelezőkkel kevesebb a vesződsége a kormánynak.

Harmadik állítás: Átlagbér-Növekedés=4,6%
Idén már 4,6 százalékkal emelkedett az átlagbér.
Vajon ez igaz kijelentés lehet?
Nem.
Miért is?
Mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013. júliusban 2,1 százalékkal mutatta ki, hogy magasabbak a bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint. Ha a nettó átlagot nézzük (tehát amit a munkavállalók kézhez kapnak) akkor sem 4,6 százalékos a növekedés.
A KSH szerint nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.
Akkor mégis mi ez a 4,6 százalék?
A KSH adatai közt szerepel, hogy a versenyszférában növekedtek ennyivel a bruttó átlagbérek, a kormány tehát a hirdetéseiben nem vette figyelembe a közszférában dolgozók bérét.